A Magyar Közlönyben a minap kihirdetett, 2023. évi XXV. törvény értelében valamennyi 50 főt meghaladó vállalkozás köteles lesz 2023. december 17. napjától visszaélés-bejelentési rendszert alkalmazni. A minimum 250 főt foglalkoztató munkáltatóknak a törvény kihirdetésétől számított 60 nap elteltével már rendelkezniük kell bejelentési rendszerrel.
A jogszabály értelmében az 50-249 főt foglalkoztató cég köteles lesz 2023. december 17. napjától olyan rendszert létrehozni, amelyen keresztül bejelenthetővé válik valamely, a munkavállalók által tapasztalt jogellenes vagy ilyennek feltételezett cselekmény. A pénzmosási törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknak a foglalkoztatottak számától függetlenül kell majd a bejelentési rendszert felállítani (ugyancsak a törvény kihirdetését követő 60 napon belül).
A szabályozás tartalmaz egy könnyítést az 50-249 főt foglalkoztató munkáltatók számára, akik ún. közös bejelentési rendszert is működtethetnek. (A megvalósulás és a csatlakozás részleteiről egyelőre nem került napvilágra információ.) Várhatóan a szabályozással legfőképp értintett ágazatok (könyvvelők, könyvvizsgálók, ügyvédek) tekintetében a vonatkozó kamarák fognak ilyen rendszert létrehozni és működtetni.
Az érintett munkáltatók kötelesek lesznek egy belső eljárásrendet kialakítani, azaz annak a szabályait megalkotni, hogy hova érkezhetnek be a panaszok, hogyan történik azok elbírálása. A visszaélés-bejelentési rendszernek nincsenek speciális formai követelményei, az felállítható egy külön erre létrehozott e-mail fiókkal vagy panaszláda kihelyezésével, de akár telefonos vonal, vagy külön erre szolgáló elektronikus platform is megfelelő lehet.
Ezzel egyidejűleg a munkáltató köteles a rendszer működtetéséért felelős személyt vagy szervezetet is kijelölni, akihez első körben megérkeznek a bejelentések. Az elvárás ezzel a személlyel szemben az, hogy független és összeférhetetlen legyen. Egyedileg megítélendő, hogy a cég szervezetén belül van-e olyan személy, aki ennek a függetlenségi kritériumnak megfelel. Akárcsak az adatvédelmi tisztségviselő esetén, ez a pozíció is kiszervezhető lehet egy ún. bejelentővédelmi ügyvéd vagy egyéb független társaság részére.
Főszabály szerint a foglalkoztató köteles valamennyi bejelentést kivizsgálni és tájékoztatni a bejelentőt a panasza beérkezéséről és az eljárás menetéről. Néhány speciális esetben mentesül az érdemi vizsgálat kötelezettsége alól a munkáltató – így például a nyilvánvalóan alaptalan bejelentések esetén (például valaki azt ismételten teszi meg, a korábbival azonos tartalommal). A bejelentéseket nem kell névvel megtenni, azonban a jogszabály megengedi a névtelen bejelentések érdemi vizsgálatának a mellőzését is, kivéve, ha azok súlyos jog- vagy érdeksérelemre utalnak. A vizsgálatról tudomást szerezhet az a személy is, akivel szemben a bejelentést tették – de ő a bejelentő személyét nem ismerheti meg.
Álláspontunk szerint a bevezetésre kerülő visszaélés-bejelentési rendszer hatékonysága az adott munkáltató elkötelezettségén, a cégen belüli bizalmi viszonyokon és céges kultúrán, valamint a választott informatikai és bejelentés kivizsgálási módszeren fog múlni.
A tájékoztatót készítette: Dr. Reményi Ügyvédi Iroda
